NIS2 vagy DORA? Mi vonatkozik a pénzügyi cégre, és mi a beszállítóira

A bankra és a biztosítóra a DORA vonatkozik, nem a NIS2. Az IT-beszállítójára viszont lehet, hogy a NIS2 is. Megmutatom, hol találkozik a két szabályozás, miért nem ugyanazt méri a beszállító NIS2-auditja és a te DORA-értékelésed, és miért a szerződés dönti el, mikor tudsz meg egy incidensről.

Behán László, FrontX ügyvezető | Olvasási idő: 7 perc

November 13, 2026

NIS2 és DORA összehasonlítása: a pénzügyi cégre a DORA, az IT-beszállítóra a NIS2 is vonatkozhat

Ha bankban, biztosítónál vagy befektetési vállalkozásnál dolgozol, az informatikai rezilienciádat a DORA szabályozza, nem a NIS2. Az uniós jogalkotó kifejezetten így rendelkezett, és a magyar kiberbiztonsági törvény is ezt követi. A két szabályozás mégis találkozik: a beszállítóid egy része a NIS2 hatálya alá esik, saját auditkötelezettséggel és saját bejelentési határidőkkel. Aki ezt a kettőt nem hangolja össze a szerződésben, az egy incidensnél későn tudja meg azt, amiről négy órán belül döntenie kellene.

Röviden

  • A DORA hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetekre a DORA kockázatkezelési, incidensbejelentési, tesztelési és harmadik fél kockázati szabályai vonatkoznak, a NIS2 megfelelő részei helyett.
  • Nem minden pénzügyi csoporttag DORA-alany. A DORA zárt listával dolgozik, ami nincs rajta, annál külön meg kell nézni a magyar kiberbiztonsági törvényt.
  • A beszállítód lehet NIS2-alany, például ha menedzselt IT-szolgáltatást nyújt. A NIS2-auditja hasznos bizonyíték, de nem a te szolgáltatásodról szól.
  • A DORA szerinti első bejelentés négy órával a súlyosnak minősítés után esedékes. A beszállító NIS2-es határideje ehhez nem igazodik, ezt a szerződésnek kell megoldania.

NIS2 és DORA: melyik vonatkozik a pénzügyi cégre?

A NIS2 irányelv (EU 2022/2555) a kritikus ágazatok általános kiberbiztonsági kerete. A DORA rendelet (EU 2022/2554) kifejezetten a pénzügyi szektor digitális működési rezilienciájáról szól, és 2025. január 17. óta alkalmazandó.

A viszonyukat a NIS2 maga rendezi. A preambulum (28) bekezdése szerint a DORA ágazatspecifikus jogszabály a NIS2-höz képest: az IKT-kockázatkezelésre, az incidensek kezelésére és bejelentésére, a rezilienciatesztelésre, az információmegosztásra és a harmadik fél kockázatra a DORA szabályai vonatkoznak a NIS2 helyett. A tagállamok tehát nem alkalmazzák a NIS2 kockázatkezelési, bejelentési, felügyeleti és végrehajtási szabályait a DORA alá tartozó pénzügyi szervezetekre.

A magyar átültetés, a 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról ugyanezt teszi. Az alapvető és fontos szervezetek köréből kiveszi a DORA hatálya alá tartozó szervezeteket, az incidenskezelési szabályokat viszont, a törvényben meghatározott eltérésekkel, rájuk is alkalmazza. Egy bank vagy biztosító tehát nem futtat két párhuzamos megfelelési programot, de az incidensek útja a nemzeti kiberbiztonsági rendszerhez rájuk nézve sem szakad meg.

A csoport nem egyetlen alany

A DORA 2. cikke zárt listát ad: hitelintézetek, pénzforgalmi és elektronikuspénz-intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítók és viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, alapkezelők, nyugdíjintézmények és még néhány kategória. Ami nincs rajta, arra a DORA nem vonatkozik, akkor sem, ha pénzügyi csoport tagja.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy csoporton belül több szabályozás is élhet egymás mellett. A bank és a biztosító DORA-alany. Egy önálló, nem banki lízingcég nem szerepel a DORA listáján. A csoport saját IT-szolgáltató leánya a DORA szemében IKT-szolgáltató, vagyis harmadik fél, és a méretétől, tevékenységétől függően a magyar kiberbiztonsági törvény hatálya alá is eshet.

Ezért nem elég azt mondani, hogy „mi pénzügyi cég vagyunk, ránk a DORA vonatkozik”. Jogalanyonként kell végigmenni a listán, és rögzíteni, melyik szabályozás alá tartozik, ki felügyeli, és melyik szolgáltatás melyik másik jogalanyra támaszkodik.

A beszállítód lehet, hogy NIS2-alany

A NIS2 I. melléklete külön ágazatként sorolja fel az „IKT-szolgáltatások irányítása (vállalkozások közötti)” területét: a menedzselt szolgáltatókat és a menedzselt biztonsági szolgáltatókat. A definíció tág. Menedzselt szolgáltató az, aki IKT-termékek, hálózatok, infrastruktúra vagy alkalmazások telepítésével, kezelésével, üzemeltetésével vagy karbantartásával kapcsolatos szolgáltatást nyújt, akár helyben, akár távolról.

Egy alkalmazást üzemeltető, supportot adó vagy távolról karbantartó magyar beszállító tehát, ha eléri a középvállalati méretet, könnyen a kiberbiztonsági törvény hatálya alá kerülhet. Ez neki regisztrációt, kétévente ismétlődő kiberbiztonsági auditot és saját bejelentési kötelezettséget jelent, felügyelője az SZTFH. Az első audit határideje 2026. június 30. volt. Az SZTFH szerint 2194 szervezet teljesítette, közel 90 százalékuk megfelelt, a gyakori hiányosságok között pedig a távoli hozzáférést biztosító rendszerek dokumentáltságát emelte ki.

Ez utóbbi egy pénzügyi megrendelőnek különösen beszédes. A beszállító távoli hozzáférése jellemzően éppen a te rendszeredbe vezet.

Két audit, két kérdés

A DORA szerint a pénzügyi szervezet felel azért, hogy az IKT-beszállítói kockázatát felmérje és kezelje. A beszállító NIS2-auditja ehhez hasznos kiindulópont: megmutatja, hogy a cégnek van-e működő kockázatkezelése, mentése, hozzáférés-kezelése, incidenskezelési folyamata.

Csakhogy az audit a beszállító egészéről szól, nem a neked nyújtott szolgáltatásról. Nem mondja meg, hogy a te adataid hol vannak, ki fér hozzájuk, mennyi idő alatt áll helyre a te szolgáltatásod, és hogyan lehet kilépni a szerződésből. Ezeket a DORA 30. cikke szerinti szerződési tartalom és a saját kockázatértékelésed adja meg.

A józan megközelítés szerintem az, hogy a beszállító NIS2-auditjának összefoglalóját és az esetleges feltárt hiányosságok kezelési tervét kérd be, és építsd be a DORA-értékelésbe. A kérdőív így a különbségre koncentrálhat: arra, amit az audit nem fed le. A beszállítónak is jobb, ha nem kell ugyanazt háromféle formában újra bizonyítania.

A két incidensóra nem jár együtt

Itt a legkönnyebb hibázni. A két szabályozás eltérő órával méri az időt:

DORA (pénzügyi szervezet)NIS2 (beszállító)
Első jelzésLegkésőbb 4 órával a súlyosnak minősítés után, és legkésőbb 24 órával az incidens észlelése utánKorai figyelmeztetés 24 órán belül
Közbenső jelentésAz első bejelentés után legkésőbb 72 órán belülIncidensbejelentés 72 órán belül
ZárójelentésA legutóbbi közbenső jelentés után egy hónapon belülAz incidensbejelentés után egy hónapon belül
KinekA pénzügyi felügyeletnekA nemzeti incidenskezelő központnak

Forrás: DORA-hoz kapcsolódó (EU) 2025/301 felhatalmazáson alapuló rendelet, NIS2 23. cikk.

Ha a beszállítónál történik valami, ami a te szolgáltatásodat érinti, a NIS2 szerint az érintett ügyfeleit is értesítenie kell, de csak „ahol indokolt” és „indokolatlan késedelem nélkül”: órahatár és kötött tartalom nélkül. Az órás határidők a hatóság felé szólnak. A te négyórás órád viszont csak akkor tud elindulni, ha tudsz az incidensről, és van elég információd a minősítéshez.

Ezért a szerződésben külön kell rögzíteni, hogy a beszállító mennyi időn belül és milyen tartalommal értesít, ki a kapcsolattartó éjjel és hétvégén, és milyen adatokat ad át a minősítéshez. Ezt a határidőt a te DORA-folyamatodhoz kell igazítani, nem a beszállító NIS2-es kötelezettségéhez.

A felelősség mindkét oldalon a vezetésé

A két szabályozás egy ponton ugyanazt mondja: a kiberbiztonság vezetői felelősség. A DORA 5. cikke szerint az IKT-kockázat kezeléséért a végső felelősség a vezető testületé. A NIS2 20. cikke előírja, hogy a vezető testület tagjai képzésen vegyenek részt, és hagyják jóvá a kockázatkezelési intézkedéseket.

Ebből egy gyakorlati kérdés következik a beszállító kiválasztásánál: a beszállító vezetése érti-e, mit vállal? Egy kis és közepes IT-cégnél a NIS2 gyakran az első olyan szabályozás, ami a vezetőre személyesen is terhet tesz. Ha a tárgyaláson a beszállító ügyvezetője nem tudja megmondani, ki a cégnél az incidenskezelés felelőse, az többet elárul, mint egy kitöltött kérdőív.

Amit a FrontX-nél másképp csinálunk

  • Jogalanyonként térképezünk. Mielőtt egy rendszer vagy szolgáltatás követelményeit leírjuk, összegyűjtjük, melyik jogalany melyik szabályozás alá esik, és ki kire támaszkodik.
  • A követelményt üzleti nyelven írjuk le. Az incidensértesítés, a hozzáférés-kezelés és a kilépési terv nálunk a specifikáció része, nem utólagos jogi melléklet.
  • Mindkét oldalt ismerjük. Csapatunk tagjai dolgoztak megrendelői oldalon pénzügyi szolgáltatóknál, ezért tudjuk, milyen bizonyítékot kér a felügyelet, és mit tud ebből egy beszállító reálisan adni. Erre épül a digitalizációs tanácsadás szolgáltatásunk.

A DORA szerinti szerződési tartalomról részletesen írtunk a DORA és az IT-beszállítók cikkünkben, az árazási modell és a DORA viszonyáról pedig a fix ár vagy time and material cikkben.

Ha most vizsgáljátok, melyik beszállítótokra mi vonatkozik, és hogyan kerüljön ez a szerződésekbe, szívesen végigmegyünk rajta veletek: kérj ingyenes konzultációt.

Gyakran ismételt kérdések

Vonatkozik a NIS2 a bankokra és a biztosítókra?

A DORA hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetekre a NIS2 kockázatkezelési és bejelentési szabályai helyett a DORA vonatkozik. A magyar kiberbiztonsági törvény is kiveszi őket az alapvető és fontos szervezetek köréből, az incidenskezelési szabályokat azonban eltérésekkel rájuk is alkalmazza.

Mi a különbség a NIS2 és a DORA között?

A NIS2 irányelv a kritikus ágazatok általános kiberbiztonsági kerete, amelyet a tagállamok saját törvényben ültetnek át. A DORA közvetlenül alkalmazandó rendelet a pénzügyi szektorra, részletesebb szabályokkal az IKT-kockázatkezelésről, az incidensbejelentésről, a rezilienciatesztelésről és a harmadik fél kockázatról.

Mi a NIS2 törvény Magyarországon?

A 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról. Az érintett szervezeteknek regisztrálniuk kell, és kétévente kiberbiztonsági auditot kell végeztetniük. Az első audit határideje 2026. június 30. volt, a felügyeletet az SZTFH látja el.

A beszállítóm NIS2-auditja kiváltja a DORA szerinti beszállítói értékelést?

Nem váltja ki, de jó kiindulópont. Az audit a beszállító egészéről szól, a DORA viszont a neked nyújtott szolgáltatás kockázatát kéri: adatok helye, hozzáférés, helyreállítás, kilépési lehetőség. Az audit eredményét érdemes beépíteni az értékelésbe, és a kérdőívet a különbségre szűkíteni.

Milyen gyorsan kell bejelenteni egy súlyos incidenst a DORA szerint?

Az első bejelentés legkésőbb négy órával az incidens súlyosnak minősítése után esedékes, de legkésőbb 24 órával az észlelése után. A közbenső jelentés 72 órán belül, a zárójelentés egy hónapon belül következik.

Behán László a FrontX Kft. ügyvezetője és társalapítója. Korábban a Signal Biztosító CIO-ja, a Groupama Biztosító IT-igazgatóhelyettese és fejlesztési osztályvezetője, valamint a LeasePlan Hungaria szolgáltatási igazgatója és igazgatósági tagja volt. 20 év IT és üzleti vezetői tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szektorban. LinkedIn-profil

Szoftverfejlesztők csapatmunkában

Beszéljünk a projektedről

Ha a cikk a saját helyzetedről szólt, beszéljük át. Ingyenes konzultáció, kötelezettség nélkül, konkrét javaslatokkal.
Ingyenes konzultáció